Pneumatika Blog

Egy újabb, igencsak fontos témával szeretnék a mai bejegyzésemben foglalkozni a pneumatikai rendszerekkel kapcsolatban. Ez, mint a címben is jeleztem a nyomásszabályozás és a nyomásszabályozó egységek kérdése. Mint tudjuk a sűrített levegő hálózatban az üzemi nyomás általában olyan  6-10 bar között van, de ez az érték sokszor kisebb- nagyobb mértékben ingadozhat is a levegőfogyasztásnak köszönhetően.

Nem kell sokáig ecsetelni úgy gondolom, hiszen te is tudod már, hogy az ipari automatizáláshoz elengedhetetlen feltétel az, hogy megtalálhatóak legyen az úgynevezett érzékelők. Viszont többször találkoztam azzal a gonddal, hogy nem volt a beszélgetőtárs teljesen tisztában ezeknek a feladatával. Persze, ez feltétlen nem is probléma, ugyanis nem tartozik a feladatkörébe.

Az előző cikkben megismerhettük a dugattyús munkahengerekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat. Hol használjuk őket, bemutattam a felsorolásokon  keresztül, hogy mely területeken s miért is lehet  ennyire fontos  az alkalmazásuk, és a működési elvükbe is kicsit jobban beleláthattunk. Persze csak tényleg érintettük a témát, hisz rengeteg mondanivaló van még erről. Sok olyan ismeret ami hasznos lehet számunka, s épp ezért most akkor ebben az írásomban ezekről szeretnék tájékoztatást nyújtani, hogy könnyebben megérthessük ezeket a sokszor bonyolultnak tűnő kifejezéseket és leírásokat a pneumatikus rendszer és ezen belül a munkahengerekkel kapcsolatban is.

Már számtalanszor hangsúlyoztam azt, hogy mennyire  fontos szerepet tölt be napjainkban a tudósok és a szakemberek életében annak a keresése, hogy mit tudunk a jövőben a közlekedésünk fejlesztése céljából újítani. Ezzel egy időben arra is folyamatosan keresik a választ, hogy mivel lehetne akár leváltani majd a jelenleg használt  üzemanyagokat. Ötletek természetesen vannak, ahogy említettem, kezdenek felfigyelni a pneumatikában rejlő lehetőségekre is. Viszont hogy mi fog majd elterjedni és elhatalmasodni annak érdekében, hogy az egész életünket gyökeresen megváltoztassa? S ez mikor fog bekövetkezni? Mikor fogunk sűrített levegő használatával közlekedni akár napi szinten is,  szerte a világon? Erre a választ nem igazán tudjuk még! Ebben a bejegyzésben szeretnék mesélni neked a pneumatikus hajtásról.

Néhány cikkben már írtam arról, hogy milyen helyeken, milyen berendezéseknél találkozhatunk a hétköznapokban a pneumatikával, illetve milyen találmányokat köszönhetően ismerhetjük. Most ezt az úgynevezett cikksorozatot szeretném folytatni annak érdekében, hogy teljes legyen a lista, hogy melyik iparágban, mely eszközök milyen részén jelenhet még meg.

Korábban arról már beszámoltam, hogyan is épül fel egy pneumatikus rendszer. Mely elemekkel találkozhatunk, ha alaposan megvizsgáljuk. Sőt, már velük kapcsolatban adtam néhány tanácsot, amelyeket figyelembe véve talán még költséghatékonyabban is használhatjuk, tehát mondhatom úgy is, ha azokat figyelembe vesszük, akár a veszteségek mennyiségét is jelentősen csökkenteni tudjuk. Rendkívül sok területen alkalmazzák napjainkban példákat említve, a járművek fékjeinél, a gépkocsik oldható tengelykapcsolóinál, nagyfeszültségű elektromos megszakítóknál, gőzturbináknál és vízturbinák szabályzó elemeinél is. A 20. század eleje óta elterjedtek és bátran állíthatom azt, hogy azóta uralják az életünket, hiszen felsoroltam néhány példát, de ezen kívül még számtalan helyen alkalmazzák. A jelenlegi cikkben a munkahengerekről szeretnék tájékoztatást adni számodra, annak érdekében, hogy minél több információ birtokába juthass, amit érdemes lenne róla tudnod.

Ebben a cikkben egy újabb témát szeretnék feldolgozni, hogy ismételten tanácsokat tudjak adni,  a pneumatikában meglévő okos megoldásokkal kapcsolatban. Ezek használatával talán sikerül még jobban az a törekvés, hogy gazdaságosabbá és nyereségesebbé tudd tenni az üzemed működését. Hiszen mindenkinek fontos az, hogy kisebb kiadással számolhasson, viszont minél többet legyen képes termelni.

Korábban már adtam ötleteket annak érdekében, hogy hogyan lehetne elérni azt, hogy netán kevesebb veszteséggel folyhasson a termelés egy  adott üzemben. Azonban jelenleg is azt tűztem ki célul,hogy újabb néhány tanácsot  adok ennek érdekében, hiszen örömmel tapasztaltam, hogy érdekesnek tartottátok az előző cikket, amelyet írtam. Ahogy már abban is említettem, sok esetben előfordul az, hogy a pneumatikus gépeket, esetleg berendezéseket alkotó funkciókat ismerjük és esetlegesen még működtetni is tudjuk, hiszen folyik a termelés, de nem gondolunk abba bele, hogy rengeteg eddig feleslegbe menő energiát tudnánk megspórolni és így esetleg  azokat is felhasználni a gyártás folyamatában.

Sokan még manapság is drága megoldásnak tartják a pneumatikában a sűrített levegő alkalmazását. Pedig ha a berendezések megfelelő méretűek, tökéletesen vannak beállítva vagyis mondhatjuk "normálisan" van elkészítve, a rendszer abban az esetben jelentősen csökkenhetnének a költségek. A cikkben bemutatom azokat a megoldásokat amelyek alkalmazásával jelentősen kevesebb lehetne  a ráfordított összeg és így kimondottan megérné a használata.

Ahogy tapasztaltad mindig próbálok olyan témákat is boncolgatni a cikkeimben, amelyekkel jelenleg, vagy akár a jövőben nap, mint nap találkozhatunk. Előzőekben megírtam, hogy az egyes cégek már tesztelik a különböző más energiaforrással működő járműveket, mivel talán nem is olyan soká, közel 20-30 év múlva már komoly gondokat fog okozni azoknak a hiánya. Viszont a jelenlegi cikkben sem térek el ettől a témától.  Fontos, mivel lehet, ez majd a későbbiekben nagyban fogja befolyásolni a mindennapi életünket. Ugyanis a tesztelések alatt lévő mentőrobotok egyes berendezései működésénél is találkozhatunk pneumatikával. De hogyan is néz ki ez az ötlet? Melyik szakaszban jár a tesztelés?  Esetleg mikor jöhet értünk egy mentőrobot? A cikkben minden kérdésre választ fogok adni!